Szeretettel üdvözöllek

Ünnepi oldalamon. 

 Karácsony Ünnepén

Szeretet fogad ma, Karácsony Ünnepén,
Régen várt varázsát boldogan szórja szét.
Meghitt béke lebeg az összes ház fölött,
Öröm és nyugalom az emberek között.

Kint sűrűn hull a hó, belepi a tájat,
Gyönyörű téli kép, mennyei varázslat.
Gyarlóság messze jár, megszűnik létezni,
Győzött a tiszta szív, ki Jézust szereti.

Gyertyafény pislákol, ének szól az éjben,
Önzetlen törődés, száz mosoly a télben.
Fenyőfa tündököl, díszíti otthonát,
Büszkén állva adja át Isten áldását.

Szent ünnep van, gyújtsd a lángot,
Dúdolj boldog dallamot, kívánj szívből szép világot,
Kívánj békés holnapot, lásd a mosolyokon át a gyönyörű csodát,
A szívek fénylő angyalát, égen földön várnak ránk.

NOX

A karácsony melege

Fenyőfa áll a szoba közepén,
S kinn hóborította táj.
Lángocska gyúl, a szívek mécsesén,
Sokakat melegítve át.

Milyen szép a karácsony ünnepe!
Mindegy, hogy gazdag vagy szerény.
Legfontosabb most is a szeretet,
Ebből kell, hogy legyen elég.

A szeretet legalább ingyen van.
Ezt bárkinek átadhatnád.
Igen! Ma a szeretet napja van!
Ebből is ajándékozzál!

A kályha dorombolva melegít,
Majd a nap tüzesen izzik.
Bizony ez nem mindenkinek segít.
Van, aki belülről fázik.

A fenyőfát, ha már eltüzelték,
S kinn is zöldell majd a táj,
Lángocska! Égj a szívek mécsesén.
S mindenkit melegíts át!!

Aranyosi Ervin: Mi lenne, ha a Karácsony...

Mi lenne, ha a Karácsony, a szeretetről szólna?
Ha minden ember szívében egy apró gyertya volna?
Mi lenne, ha meggyújtanánk, s fénye mást elérne?
Mi lenne, ha a fény körül mindenki elférne?
Mi lenne, ha így, közösen, őriznénk a lángot,
szeretettel beragyognánk az egész világot?
Az ajándék, a szeretet, s a kedvesség lenne,
ha világunk Karácsonykor, újjá is születne.
Mi lenne, ha a Karácsony sosem érne véget?
Szeretetben és békében kezdenénk új évet?
Mi lenne, ha megváltoznánk, s emberibbé válnánk?
Mi lenne, ha meg is tennénk, nem csak megpróbálnánk?
Mi lenne, ha nem vennénk el, s megpróbálnánk adni,
s mindenkit, ki emberré lett, el tudnánk fogadni?
Mi lenne, ha megélhetnénk, mind a boldogságot,
s szeretettel jobbá tennénk az egész világot?


Reményt ad embernek, vigaszt koldulóknak,
annak, ki bízik még: fényesül a holnap.
Néma táj, szél pihen, minden mozdulatlan:
hó szitál, gyertya ég, szép éjszaka - csönd van.

(Balogh József)

Kun Magdolna: Szívek muzsikája

"Karácsonykor visszamegyek,
abba a gyermekkori házba,
ahol kalácsillattal telt
az otthon kis szobája,
oda, hol sosem volt gazdagság
és mégis kincset leltünk,"

Régi karácsonyok bukkannak fel emlékeim villanásaiból,
és megvilágítják az elmúlt időt és embereket,
akik élnek újra és örökké a kis karácsonyi gyertyák puha, libegő fényében.

(Fekete István)

"Megmaradjon bennünk
karácsonynak fénye,
szent örömben éljen
világ minden népe!"

(Devecsery László)

Karácsony

Lehalkul a város zaja
karácsony estére.
Melengeti a lelkünket
a kis gyertyák fénye.
Megszületett a szeretet
lelkünkben e napon.
Hogy a fáradt embereknek
hitet, reményt adjon.

És újra eszembe jutsz. - Halk, hang,
hallom a hangod, itt lappang
körülöttem és mindég visszatér,
egyre szebben, csengő haranghangban,
télben, fehérhavas reggelen
s oly arányos most, közel Karácsonyhoz;
a hang, a hó s végtelen...

Küszöbön áll a nap, az az egyetlen egy nap az évben, mely hivatalosan is a szereteté. Háromszázhatvanöt nap közül háromszázhatvannégy a gondjaidé, a céljaidé, munkádé, és a szereteté csupán egyetlen egy, s annak is az estéje egyedül. Pedig hidd el, Ismeretlen Olvasó, fordítva kellene legyen. Háromszázhatvannégy nap a szereteté, s egyetlen csak a többi dolgoké, s még annak is elég az estéje.
(Wass Albert)

Karácsonyi Tündérek

Ezernyi csillag hull most az égből,
Fagyos kis tündérek suttognak az éjről.
Nem is tündérek, hópihék talán.
Jeges csillagpor hull a Földre rá.

Karácsony éjjelén az ablakból látom,
Fehérbe öltözött a táj kint a határon.
Lelkem megnyugszik, s béke járja át,
Boldogan kívánok “jó éjszakát”.

De a millió tündér nem alszik el,
A világ reggel békével kel.
Csillámló táncukkal szeretet szórtak,
Az emberek arcára mosolyt varázsoltak.

Maradjon ez így egész éven át,
Ne csak ha csodáljuk a tündérek táncát!

"A világnak azt kívánom:
legyen szívében karácsony!
Közeleg, ideér holnap,
szavaim már harangoznak."
(Falu Tamás)

A szeretetnél nincs nagyobb erő,
Ez minden évben egyszer érthető.
Ha ez az igazság,
Legyen hát világosság!
Mért nem, ó, miért nem -
én csak azt nem értem, -
Mért nincs minden áldott nap karácsony?

(Bródy János)

"Édesebben szól a harang
szent Karácsony éjszakáján,
békességről szól az ének
az angyalok kicsi száján."

(Friedrich Wilhelm Kritzinger)

Éjféli szentmise harangszava várja
azt, aki a lelkét szeretetre tárja.
Nagykendők mozdulnak, s apró lábak lépnek,
sok helyen csendül fel öröm-, s hálaének.

(Balogh József)

Jószay Magdolna: Éjféli mise

Karácsony csillaga, titok-szép éjszaka,
Hívón világít a templom ablaka.
Szívekben remeg a várakozás,
Béke és öröm a találkozás.

Sejtelmes vakítón csillaglik az ég,
Kristálytisztán hideg köröttem a lég.
Hófehér gyöngy pereg az arcomra,
Óvatos-puhán születik a csoda.

Karácsony est

Karácsony est és zöld fenyő,
Kis gyermekek vágya,
Itt vagy tehát, szívünkbe száll,
Karácsony édes álma.
Leszáll közénk a szeretet,
Kis Jézusunk megszületett,
Itt vagy tehát, földünk jaját,
Változtasd örömre át.
Oh jöjjetek jó emberek,
Hozsánnát s dalt zengjetek,
Hadd váljon már valóra át,
A békesség, a rég várt.
A földre szálljon szeretet,
hisz Jézusunk megszületett.
Karácsony est és zöld fenyő,
Ez örök remény s béke.

A szeretet akkor él, ha minden nap igaz,
néhány szép pillanat az évekre nem vigasz.
Akit sokszor megbántottál, talán ma megbocsát,
de ha elfújtad a gyertyát, őrizd meg a fényt tovább!

(Berkes Gábor)

A mi kis falunkban,
egy kis fehér házra,
Leszállt a karácsony
Simogató szárnya.

Ahogy elköltik az
Ünnepi kalácsot:
Énekelnek egyet...
Így szokás ez nálok.

Majd kopogás hallik,
A szomszédok jönnek,
Szép jóestét s boldog
Ünneplést köszönnek.

(Baja Mihály)

Karácsony csenget a szörnyű télben
Alig hallom csengését. Sárga
arcokat látok a hóversében
s koldus kezeket reszketni, ujjaikon
kékül gyűrűk nyoma, s torkomat
fojtja az ünnepek kalácsa.

(Babits Mihály)

Gősi Vali: Várakozás

"A karácsony számomra az elcsendesülést, a gyermekkor békéjét, felhőtlen biztonságát, a lélek átmelegedését idézi régmúlt, hó-tiszta télben, csikorgó fagyban. Jelent egyúttal meghatott, szomorkás, néha fájó könnyeket, félszeg mosolyokat – de leginkább tiszta, felhőtlen gyermekmosolyt idéz, és valami titokzatos csoda megszületésének ígéretét hordozza - már a várakozás idején. Talán e születendő ígéretet hívják szeretetnek."

Karácsonyi szeretet

Mikor szent karácsony
Angyalai szállnak,
Öröm a vendége
Minden igaz háznak
Eltörpül ilyenkor,
A lárma, az árnyék,
Megszépül a szívben
Minden igaz szándék.
Mert Karácsony este
Isten jár a földön,
Hogy templomává váljék
Minden szív és hajlék.
Mikor szent karácson
Csillagfénye árad,
Termo öle nyílik,
Minden barázdának.
S míg száll a szikra
A fenyőágon
Szaporodik a sok mag
Szerte a világon.
A megszentelt földbe
Az Isten veteget,
S minden elvetett mag
Szeretetet terem.

Őrizzük meg a karácsonyunk fényét,
S őrizzük a szeretetben való hitünk reményét.
Hisz ma este mi is gyermekek vagyunk,
s gyermeteg vágyainknak ma határt nem szabhatunk.

Boldog Karácsonyi Ünnepeket Kívánok!

Az ajándék valódi értékét nem ez határozza meg. Bármi válhat ajándékká. Egy mosoly, egy simogatás, egy ölelés is. De lehet az egy könyv, amiről tudod, hogy a másiknak fontos, és egy könyvjelző, amiről ő is tudja, hogy számodra mennyit jelent. A lényeg, hogy szíved minden melegével adod neki. Így a könyv minden oldala rólad fog szólni, a könyvjelző pedig nem csupán a lapok múlását jelzi, hanem téged idéz. Hiszen valójában nem könyvet, nem könyvjelzőt adsz, hanem a szívedet. És ennél többet nem adhatsz. Mert a szíved te magad vagy.

(Csitáry-Hock Tamás)

Mindig van okunk egy ajándékra... Ha más nem, önmagában az, hogy élünk. Élünk és szerethetünk. Hogy mosolyoghatunk. Hogy lehet egy szép történetünk. Hogy lehet múltunk, lehet jövőnk. Hogy egymás szemébe nézhetünk. Hogy adhatunk. Mindent. Akár az egész világot. Hiszen az emberben ott van az egész világ. Benned is. Ha magadat adod - az egész világot adod. Csak ki kell választanod azt, amit ma adni akarsz. A világot. Csomagold be szeretettel, és helyezd el az ajtó elé. És várj. Ajándékod, ha szeretettel adtad, célba ér. És ajándékodnak bármikor örül, aki kapja. Mert mindig van alkalom az ajándékra.

(Csitáry-Hock Tamás)