Madarak téli képek, versek


Benedek Elek: Szegény madárkák
Csipp, csipp, hull a hó,
Éhezünk, fázunk,
Csipp, csipp, hideg van,
S nincs meleg házunk.
Nincs a fán levél,
A kertben virág,
Hideg, fagyos lett
Az egész világ.
Jó fiúk, leánykák,
Könyörüljetek,
A koldus sem él
Ily bús életet.
Amit Isten adott.
Adjatok nekünk -
S nektek szól tavasszal
Első énekünk.

Vereb Mara: Reggeli a madarakkal
Hideg, téli reggelen asztalon a reggeli,
valaki az ablakom jégvirágát csipkedi.
Hát ez vajon ki lehet? Reggelimet otthagyom.
Egy kis cinke kopogott, sírt, mert éhes volt nagyon.
Ímmel-ámmal ettem csak, unottan csipegettem,
maradt zsemle, szalámi, az ablakba kitettem.
A kis cinke boldogan és mohón falatozott,
sőt a finom lakomán mind több madár osztozott!
Ez a csicsergő sereg étvágyamat meghozta,
anyukám a reggelit másodszor is behozta.


Zigány Árpád: Csip, csip, csip...
- Csip, csip, csip, kis madarak:
Itt a búza, itt a mag!
Jőjjetek, repüljetek:
Kis madárkák, egyetek!
Szórom én is, hintek én is,
Elég lesz ez, ha kevés is.
Holnap reggel mást hozok,
Egyetek, ti torkosok! -
S a madarak leröpülnek,
Csicseregnek, úgy örülnek,
Pinty, vörösbegy és rigó,
Mind azt mondja, - jaj, de jó!

Kék szajkó

Pósa Lajos: Hahó! Hahó!
Hahó! Hahó!
Esik a hó.
Itt a tél hidege,
Fázik a cinege.
Zim-ziri-zim, fütyül a szél,
Halljátok-e, brr! mit beszél?
Varjú károg a fatetőn,
Farkas ordít kinn a mezőn.
Hahó! Hahó!
Esik a hó.
Ágon-bogon zizeg-susog:
Jó éjszakát, kis mókusok!

Hahó! Hahó!
Esik a hó.
Tapsifüles nyulak
Boglya alá bújnak.
Állj meg, állj meg vándorlegény,
Hova mennél mostan szegény?
Pattog a tűz a kályhában,
Jaj, de jó most a szobában!
Hahó! Hahó!
Esik a hó.
Ágon-bogon zizeg-susog:
Jó éjszakát, kis mókusok





Gondoskodjunk a madarakról



Kék szajkó, szép kép

Benedek Elek: Itt a tél!
Didereg a kis veréb,
Hófelhő az égen.
Vajon lesz-e kenyerünk,
Tűzifánk a télen?
Hópelyhecskét rázogat
Télapó bundája.
Vajon lesz mindenkinek
Jó meleg ruhája?


Havas fenyőágon

Szép madárka

Csanádi Imre: Tengelic-vidámság
Téli kóró, zörgő váz,
fehér bóbitája, -
csapatostul kismadár
csap csivogva rája.
Bogáncsmagot szemelget,
bóbitát tépázgat,
fireg-forog, fecserész
hónak, hallgatásnak.
Piros sapkás sok madár,
sárga, barna tollú -
színeikkel kivirít
a kárvallott kóró.
Jókedvükkel aranyos
a kifosztott árok.
Zengik: cibe-cibebek! -
a halott határnak.



Jégmadár, szép téli kép

Kányádi Sándor: Madáretető
Cinkék, cinegék, feketerigók,
megosztom veletek e fél cipót,
megosztom az én olyan-amilyen
énekem-szerzett kenyerem.
Csettegess, rigóm, járd a kerteket,
jöjjetek, csókák, varjak, verebek:
vendégül látok minden itt maradt,
velünk telelő madarat.


Végh Sándor: Téli madárjaj
A fagyban, ha van
egy utolsó pillanat
-és van-,
egy halovány gondolat,
mely élet-közeli sutaság,
végső jajkiáltás, halandóság,
amely süket fülekre talál.
Remény és tavasz, ha van,
fagyott, csúszós köveken
ébred a kétség és gyötrelem?
-és van-,
álmodó szépség meg egy villanás,
a hajnal már vágyakozás,
s újra halljuk a tavaszi madárfütty
dallamát

Szép kismadarak a téli hóesésben...

Mentovics Éva: Zúzmarás ágakon
Zúzmarából szőtt a tél
csipkekendőt éjjel,
hű segédje volt szél,
ő hintette széjjel,
ő vágtatott, reppent, szökkent
árkon át és bokron át,
ő terített fűre-fára
csipkefátylat, rokolyát.
Nézd, a pöttöm, reszkető
cinegemadár
széllelbélelt gúnyájában
ágról-ágra száll.
Boróka, meg bodza, csipke
nyújtja felé ágkarját:
- Szállj csak, szállj csak, apró cinke,
bogyóink már várnak rád!


Várnai Zseni: Télen
Kis erkélyemre egész télen át
kikötök faggyút,
vagy jó szalonnát,
rigók és cinkék
lakmároznak rajta...
Majd fütyörésznek
érette tavaszra,
s a fák kérgéből
kiszedik a férget
Így fizetik a téli vendégséget.


Aranyosi Ervin: Téli ebéd
Levéltelen, magányos ágak,
csontváza alvó, néma fának,
ha hull a hó, csak hófogók,
ha fúj a szél sivalkodók.
Tavaszra váró hosszú percek,
ilyenkor lassan, lomhán telnek,
teendő itt csak egy marad,
etetni pár kis madarat.
Etető lóg az egyik ágról,
apró kis emlék még a nyárból,
amikor volt még élelem,
és nem volt fagy, se félelem.
Terülj kis asztal fenn az ágon,
repülj csak erre kis barátom,
tömd meg begyed, van itt mit enni,
tudom nehéz most madárnak lenni.
Tavaszig tán kihúzod így,
s ha rügy fakad, s a nap vakít,
dalold majd el a nagy világnak,
itt télen is ebéddel vártak.

"Adsz-e ebédre jó magot?
Már három napja koplalok.
Fáztál-e télen éhesen?
Én ázom-fázom s éhezem.
Már nyitom, nyitom, cinege,
Gyere, meleg van idebe!
Itt van szalonna, friss köles,
Csak válogass, csak csipegess!"
(Gazdag Erzsi: Cinege etetés)


Kökény Éva: Madarak
A kis madarakra gondolok.
A nem költözőkre.
Hófödte parkok, elárvult padok,
égre néző fák, havas bokrok,
ti is a tavaszra gondoltok?
Nincs madárdal, csak a csend.
Égen felhők, új havat hozók,
bokrok fölött ködök, ereszkedők.
Emlék a napsugár, volt elég nyáron -
pedig most a melegség hiányzik
szívekben, bokrok alatt, kopár ágon.
A költöző madarak szárnyra kaptak
őszi széllel, az itt maradók
bokrok alján dideregnek téli dérrel.
A kis madarakra gondolok.
A nem költözőkre.



Tordon Ákos: Madárszálló
Havas téli ég alatt,
vendégeim a madarak,
kopognak az ablakon,
jól élnek itt morzsán, magon.
Csipegetnek, eszegetnek,
ha jól laknak elröppennek,
de holnapra visszajönnek,
ablakomon beköszönnek.
Így élnek ők a nagy télben,
vendégeim minden délben,
meghálálják majd tavasszal,
madárfüttyel, madárdallal


Jeges ágak, kis madarakkal


Mészely József: Téli hangok
Kéményen szél
fütyörész,
Pihe táncol,
keringőzik.
Mint cintányér,
ablak zörren.
Párkányára
rigó röppen.
Azt füttyögi:
"Éhes vagyok,
segítsetek,
kis pajtások!"

Havas ágon, szép kép...

Szép kékmadárka...



Naplemente, szép téli kép...

Hóbagoly, szép kép



























































