Belépés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Várnai Zseni:Te új világ

Te Új Világ, jóra törekvő,
bár te lennél az a rég várt,
békét hozó, csodás esztendő,
mely az Idők méhében érik
talán már évmilliók óta...
s most a mi Századunk tüzében,
most válik nagy... igaz valóra...
Boldog új évet, emberek!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

"Megmaradjon bennünk
karácsonynak fénye,
szent örömben éljen
világ minden népe!"

(Devecsery László)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

"Ez a hónap az ünnep. Mintha mindig harangoznának, nagyon messze, a köd és a hó fátylai mögött."
(Márai Sándor
)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Meggyesi Éva

Ünnepkor

"Mikor ünnepkor kigyúlnak a fények
s a fenyő égő felragyog,
a csillogó fánál elmerengve
a régmúlt karácsonyra gondolok."

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

"Nem időpont vagy időszak a karácsony, hanem lelkiállapot. Békességben, jóakaratúan és könyörületesen élni - ez a karácsony igazi szelleme."
(Calvin Coolidge)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

"Nézem, ahogy az est leszáll az ablakom előtt,
Ezüstbe és fehérbe öltözik a Föld.
Álmaink és bűneink, jó és rossz tetteink
Ma hó takarja."
(Horváth Attila)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

"Akinek a szívében nincs karácsony,
nem fogja azt a fa alatt sem megtalálni."
(Roy L. Smith)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

"Néha a legapróbb családi hagyományok szülik a legdrágább emléket."
(Nicole Wise)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mentovics Éva
Mikulás-Köszöntő

"Édes, kedves Mikulás,
köszöntünk most téged.
Eljöttél az idén is,
ahogy megígérted."

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

" A karácsony az az idő, amikor engeded, hogy a szíved vezéreljen." (Patricia Clafford)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A karácsony nem lenne karácsony ajándékok nélkül.

(Louisa May Alcott)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A legszebb ajándék: egy mosoly. Egy ölelés.
Vagy még az sem - csak egy gondolat: "Szeretlek".
(Müller Péter)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az ajándék nem csak a karácsonyban, de az egész évben benne van.

(Csitáry-Hock Tamás)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

"A világnak azt kívánom:
legyen szívében karácsony!
Közeleg, ideér holnap,
szavaim már harangoznak."
(Falu Tamás)


 

 

 

 

 

 

 

 

"Soha ne aggódj a karácsonyfád mérete miatt! A gyermekeid szemében legalább 10 méteresnek tűnnek."
(Larry Wilde)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 



 

 

 

 

 

 

Weöres Sándor
Száncsengő

Éj-mélyből fölzengő
- csing-ling-ling - száncsengő.
Száncsengő - csing-ling-ling -
tél csendjén halkan ring.
Földobban két nagy ló
- kop-kop-kop - nyolc patkó.
Nyolc patkó - kop-kop-kop -
csönd-zsákból hangot lop.
Szétmálló hangerdő
- csing-ling-ling - száncsengő.
Száncsengő - csing-ling-ling -
tél öblén távol ring.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A karácsony a csodák időszaka, ilyenkor minden lehetségesnek tűnik.

(A semmi közepén c. film)

 

 

 

 

 



 

 

 

 

 

 

"Új év Istene, tarts meg
Magamnak
S tarts meg mindenkit
A réginek,
Ha lehet:
Boldog új évet kivánok."
(Ady Endre)

 

 

 

 

 

 

 

Kormosan, de tiszta szívvel,
A füst barna fiai
Beköszönünk ma hozzátok,
Házak boldog urai.
És kivánunk, és ohajtunk
Újnál újabb esztendőt,
Szerencsével rakodottat,
Nem is egyet, sem kettőt,
Hanem igen, igen sokat,
Annyit, mint a kis világ,
Mennyi csillag van az égen,
Régi fákon mennyi ág.
(Vörösmarty Mihály)

 

 

 

 

 

 

Kívül, belül maradjon
Békében az ország;
A vásárra menőket
Sehol ki ne fosszák.
Béke legyen a háznál
És a szívredőben.
Adjon Isten, ami nincs,
Ez uj esztendőben.
(Arany János)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szép versek - F.

 

 

Fetykó Judit: Havazás otthon ....

 

Összehajol, dió, orgona, tamariszkusz,
Ágaikon a csipke-dér, mint a mirtusz;
Halkan, puhán, alig neszezve,
Megeredt a hó, s mindent lefedve
Szitálva, majd lazán pelyhezve
Tél-tündér leplét borítja a kertre,
Dúsan rakva tuja-, s fenyő-ágat,,
Varázs-palásttal borítva a tájat.  

Farkas Éva: Megérkezett a tél
 

Korán sötétedik, a tél már közeleg,
A fákról lehulltak a színes levelek
Kopasz ágak között szilaj szél fütyörész,
Csak szívem érzi még nyarak igézetét.

Lépéseim alatt felnyögött az avar,
Arcod homályba vész, a távolság takar,
Sötét fellegekből lassan lehull a hó,
Meleg tenyeredbe bebújni volna jó.

Árvaságom telét megosztani veled,
A fényre kilépni, ameddig még lehet.
Nevetni, hogy hajunk hótól lesz hófehér,
S kilesni, hogy itt van, megérkezett a tél.
 
Ecsedi Éva: Hideg vers
 
 
Egy álmos délután
a hideg bekúszott
az ajtó alatt
végig lebegett a szobán
bebújt a sublót fiókjába
aztán az ágy alá
majd megfordult
gonoszul mustrálta
mit támadhatna
orvul felemelkedett
a plafonra
onnan nézett
végig a szegényes
bútorokon
a kancsó boron a cipón
a rozoga asztalon
átkarolta az öreg fotelt
minek huzata
foszlott kopott
beleült ölébe
párát lehelt a tükörre
elhomályosítva
a szegényes képet
mit nem lát
a vak kanári
sem a macska
a sarokban
félve bújik előle
nem melegít
a kályha
már semmi tüzifája
a hideg örül
eleget tett
megdermesztette
az emlékeket... 

Fodor Viktor: Neked

tanulj meg újra
csodákban hinni
őszintén sírni
mindent kibírni

tanulj meg bízni
és tanulj meg remélni
tanulj meg élni
célokat elérni

tanulj meg szeretni
őszintén nevetni
tanulj meg szállni
boldoggá válni

tanulj meg várni
tanulj meg feledni
tanulj elengedi
azt aki menne

tanulj meg erősnek lenni
nem pedig gyenge
tanulj meg újra
és újra felállni

tanulj meg vesztesből
bajnokká válni
ha kell majd valaki
én ott fogok állni

Farkas Anna:Téli képek

 
Csillogó hópihe hullik le a tájra,
fehér, szép takaró terül e bűbájra.
Erdőben minden csikorgó, zúzmarás,
hólepel beborít téli szunnyadást.

Őzek agancsa csillámlik a Napon,
millió fényben tündöklik a havon.
Romantikus tájon fény sziporkázik,
hideg szél fütyülve rajta polkázik.

Farkas Árpád: Dúdoló

Havazás lennék, lengőn áldó,
gyűrött arcokra, földre szálló,
vigasztaló-nagy csöndes ének,
lélegzete a mindenségnek.

Havazás lennék, mintha volna
kedvem és pénzem annyi hóra,
mellyel ember ily hitvány bőrben
havazhat egész esztendőben.

Lassún, mint akit nem is kérnek,
lennék Föld felett lengő ének,
egy szál ingben is elringatnám,
elmúlásommal sem ríkatnám.

Lennék mindenség ingecskéje,
öltözködnék a szegénységre,
ne üssön át az éjszakákon
vacogó lélek, fázó álom.

Havazás lennék, lengőn áldó,
gyűrött arcokra, földre szálló,
csitítgató is ott, hol láz van.
Méltóságos a pusztulásban.

Fazekas Mihály: Ének a hosszú télhez

Óh, meddig kell még a nyers szél
Dérdúrságát szenvednünk!
Engedd már óh makrancos tél,
Zúzos lárvád elvetnünk!
Vidd el rólunk vad honjába
A mord éjszak tunya seregét:
Hadd láthassuk pompájába
A vidító kikelet egét!

A gémbergő természetnek
Engedj egy kis tágúlást;
A sok béburkolt életnek
Lágy szellőtől újúlást.
A madár hadd csimpalykódzon
A bimbózó csere tetején;
Egy kis fűszál hadd nyújtódzon,
S egy szem harmat legyen a helyén

Akkor mink is megfrissűlvén
A tavasz jóvoltából,
S új lélekkel felperdűlvén
A sut rekkent zugjából,
A zsendűlő természetbe
Víg énekkel ki-kiszaladunk:
S egy-két verset tiszteletbe,
Csak halj meg tél, neked is adunk.

Falu Tamás: Téli táj

Szánt a szél a hómezőkön,
Zúgó malmán havat őröl,
S az est sűrű fátyolul
Hullva hull.

Tanyakémény sírva füstöl,
Didergő szél beleprüszköl,
S mitől rengnek ablakok,
Dalba fog.

Fehér havon fekete toll,
Rohanó szél bele botol.
Mint éjfélkor visszatért,
Itt kisért.

Mintha néha meglebbenne,
Mintha élet lenne benne,
Bár a hóra ráfagyott,
S már halott.

Tán arról szövődik álma,
Hogy a hóból is lesz pára,
S vele észrevétlenül
Fölrepül...

Kék csíkján a láthatárnak
A fák mint az árnyak állnak.
Köztük leng a megpihent
Téli csend.

Fjodor Tyutcsev: Téli erdő

Tél-boszorkány bonthatatlan
bűbájában, mint mese,
dér-palástban, néma fagyban
áll a fenyves mozdulatlan
csodacsipke-ligete.

Halva tán és mégis élve
tűri, szinte álmai
gyönyörétől megigézve,
hogy a hónak már egész be-
fonják piheláncai.

Ha nyugatról, ha keletről
a ferde nap rácikáz,
meg se rezdül - mint ijesztő
üvegtűzvész, gyúl az erdő:
káprázatos fényvarázs!

(Ford.: Szabó Lőrinc)

Szép versek - F. hozzászólásai

Szólj hozzá

0.017 mp